Ma még együtt - Edda Művek

Ma még együtt, és nincs tovább

Átkozottul kemény a világ

Lenyúztunk egymás agyából éveket

Szél fújja már az érzelmeket

Úgy éreztem kevés, amit adhatok

Pedig dehogy … és ma már hol vagy te és én hol vagyok?

Téboly, hogy ott vagy, és én várlak

Idegen kéz nyúl tested felé

Csak a vágy ereje halványul el lassan

S már nem hazudunk egymásnak reményt

Rád gondolok és újra látlak

A napfény áttetszik a hajad szálain

Ha álmodom veled, szívem szivárvány fényein lebeg

De jéghidegek a reggelek

Istenem, pedig már fogtam a kezed

Csak nem mertem mondani: Szeretlek, szeress!

Templomok lépcsõin várom a csodát

Az idõ törvényt ül, s lassan kipipál

C'est toujours ensemble aujourd'hui et pas plus

Le monde est sacrément dur

On s'épluche la cervelle depuis des années

Le vent souffle déjà des émotions

Je me sentais peu que je pouvais donner

Mais où en sommes-nous toi et moi maintenant ?

C'est fou que tu sois là et je t'attends

Une main étrangère atteint ton corps

Seul le pouvoir du désir s'estompe lentement

Et nous ne nous mentons plus dans l'espoir

Je pense à toi et je te reverrai

La lumière du soleil brille à travers les mèches de tes cheveux

Quand je rêve de toi, mon cœur flotte dans les lumières d'un arc-en-ciel

Mais les matins sont glacés

Dieu, j'ai déjà pris ta main

Je n'ai simplement pas osé dire : je t'aime, aime-moi !

J'attends un miracle sur les marches des églises

Le temps est assis selon la loi, s'écoulant lentement