Amikor még … - Edda Művek

Amikor még kezdõdött a szerelmünk,

Amikor még velem örültél,

Amikor még boldogan elfogadtuk

Az olcsó szállodák ízét.

Amikor még szenvedéllyel öleltél,

Amikor még tiszta volt a szó,

Amikor még mindent bennem kerestél,

S én voltam minden, ami jó.

Reméltem, újra hívsz,

Elmúlik minden kín,

Reméltem, újra hívsz, igen.

Foszlányokká szakadt évtizedek,

Nem létezõ álomkép,

Átéltem újra a képzeletemben,

Hogy hívsz, újra hívsz.

Amikor még önfeledten szerettünk,

Minden gondunk fölött volt híd,

Amikor még arcod volt a tükörkép,

S ünnep volt minden érintés.

Lelkembe égettem fény-mosolyod,

Az emlékeim nem vehetik el.

A múltam az itt van, azt mélyen õrzöm,

Az enyém, csak az enyém.

Quand notre amour ne faisait que commencer

Quand tu étais encore heureux avec moi

Quand nous l'avons accepté avec joie

Le goût des hôtels pas chers.

Quand tu m'étreins encore avec passion

Quand le mot était encore clair,

Quand tu cherchais encore tout en moi,

Et j'étais tout ce qui était bon.

J'espérais que tu m'appellerais encore

Toute douleur passera

J'espérais que tu m'appellerais encore, oui.

Des décennies déchirées en lambeaux,

Un rêve qui n'existe pas

Je l'ai revécu dans mon imagination

Quel est ton nom, tu appelles encore.

Quand nous aimions sans égoïsme,

Il y avait un pont sur tous nos problèmes,

Quand ton visage était encore le reflet,

Et chaque contact était une fête.

J'ai gravé ton léger sourire dans mon âme,

Mes souvenirs ne peuvent pas l'emporter.

Mon passé est là, je le chéris profondément,

Le mien, rien que le mien.